home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 95H11 / IT.CD < prev    next >
Text File  |  1996-02-08  |  8KB  |  117 lines
  1.           @VKonferencia az információs társadalomért@N
  2.  
  3.               Február 21-ére a MTESZ konferenciát szervezett az  OMFB,
  4.           az  IIF  Program   Koordinációs  Irodája,  az   Informatikai
  5.           Tárcaközi Bizottság, az IVSZ, a Magyar  Adatbázisforgalmazók
  6.           Kamarája   és   az   NJSZT   közremûködésével.   A  zártkörû
  7.           konferenciára azok  kaptak meghívást,  akik fel  kívánják és
  8.           tudják  használni  az  informatikát  mindennapi   életükben,
  9.           többek   között   politikusokat,   tudósokat,  közigazgatási
  10.           szakembereket, szakértôket az ipar és az oktatás, valamint a
  11.           médiák    területérôl,    és    a    szûkebb   informatikai,
  12.           számítástechnikai,  telekommunikációs  szakma   képviselôit.
  13.           Azon   szakemberek   ismertették   röviden  elképzeléseiket,
  14.           akiknek   véleménye   meghatározó   lehet   a  magyarországi
  15.           informatikai stratégia kialakulásában.
  16.               A tanácskozás alapjául szolgált az a tanulmány, amelynek
  17.           szerzôi  @K(Bakonyi  Péter,  Bottka  Sándor,  Havass   Miklós,
  18.           @KHorváth  János,  Horváth Pál,  Mlinarics  József@N és  @KSzlankó
  19.           @KJános,)@N  magánemberként,  egy szakmai  szervezettel  a hátuk
  20.           mögött, száznál több  szakember szakmai vitákban  elhangzott
  21.           hozzászólását  felhasználva  készítették  el   javaslatukat.
  22.           Véleményük szerint a modernizációhoz vezetô út nem kerülheti
  23.           ki  az  informatikai  társadalom  megteremtését,  és  ha nem
  24.           teszünk mihamarabb komoly lépéseket ebben az irányban, akkor
  25.           lemaradásunk behozhatatlanná válik.
  26.               Az  információs  társadalom  kialakításával  kapcsolatos
  27.           problémák  idôszerûségét  jelzi,  hogy  az  Európai  Unió is
  28.           központi kérdésként kezeli, programja a Bangemann-jelentésen
  29.           alapul,  amelyre  az említett  tanulmány  is támaszkodik.  A
  30.           magyarországi    helyzet    feltérképezése    a    közelmúlt
  31.           áttekintésén   alapul.   A   hazai   informatikai    állapot
  32.           kialakulását legjobban befolyásoló tényezôk közül  kiemelték
  33.           a szerzôk az embargót, amely megakadályozta, hogy a korszerû
  34.           technológiák  az  országba  kerüljenek;  az  így   létrejött
  35.           negatív       hatások       ellensúlyozására        indított
  36.           kormányprogramokat,    valamint    a    gôzerôvel   indított
  37.           számítástechnikai oktatást.
  38.               Bár az idôszak második felében fokozatosan leépültek  az
  39.           embargós  korlátok,  azóta  szabadon  beáramlanak  a fejlett
  40.           technológiák,   a   kialakult   lépéshátrány   miatt  komoly
  41.           hiányosságok  mutatkoznak   egy-egy  informatikai   rendszer
  42.           bevezetésekor a  szervezés, a  projektmenedzsment területén.
  43.           Megjelentek  a  nagy  nemzetközi  cégek,  így  kiszorultak a
  44.           piacról a legnagyobb  magyar informatikai vállalkozások.  Az
  45.           EK támogatások pozitív hatását és a kormányzati  szabályozás
  46.           hiányának negatív következményeit emelte még ki a tanulmány.
  47.               A közelebbi és távolabbi célok között szerepel az EU-ban
  48.           alakuló    informatikai     szabályozás    honosítása,     a
  49.           fejlesztésekben   a   stratégiai   szemlélet   erôsítése,  a
  50.           kormányzati szintû adatvagyon-gazdálkodás és az informatikai
  51.           eszközök beszerzésének szabályozása (kiemelve a közpénzekbôl
  52.           történô beszerzéseket), illetve  a központi kormányzati,  az
  53.           alárendelt  szervezetek  és  az  önkormányzatok informatikai
  54.           fejlesztéseinek harmonizálása. Külön fejezetet szentelnek  a
  55.           szerzôk  az  egész  rendszer  alapjául  szolgáló információs
  56.           infrastruktúra kérdésének.
  57.               Mint   a    megnyitó   beszédben    elhangzott,   Japán,
  58.           Nyugat-Európa és az Egyesült Ållamok az egész világot átfogó
  59.           számítógép-hálózat  kialakításán  fáradozik,  és  az   ebbôl
  60.           nyerhetô  gazdasági,  kulturális  és  egyéb  információk   a
  61.           kormányok,  a  vállalkozások, a  diákok,  a köznapi  emberek
  62.           számára egyaránt  hasznosak lehetnek.  Az a  cél, hogy ehhez
  63.           csatlakozzunk,  nem  reménytelen,  hiszen  több  kis  nemzet
  64.           bizonyította  már,  hogy az  informatika  területén a  világ
  65.           élvonalába lehet kerülni (lásd ìrország  szoftverexportját).
  66.           Ez  a  lehetôség  elôttünk  is  nyitva  áll  --  hangzott  a
  67.           biztatás.
  68.               Mivel a gazdaság  sok területérôl érkeztek  hozzászólók,
  69.           ki-ki a  maga szempontjából  világította meg  a kérdést.  Az
  70.           ipari és kereskedelmi miniszter kiemelte, hogy bár a kormány
  71.           üdvözli  a  kezdeményezést, nem  kormányprogramról  van szó,
  72.           annak   ellenére,   hogy   véleménye   szerint,  információk
  73.           hiányában  --  vele  együtt --  még  sokan  nem tudják  elég
  74.           hatékonyan végezni munkájukat.
  75.               Igény     mutatkozott     a     jogszábályi    környezet
  76.           megteremtésére,  a hiányzó  jogszabályok megalkotására.  Ide
  77.           tartoznak  például a  copyright törvények,  a biztonság  más
  78.           típusú megfogalmazása (például adatvédelem). Sürgôsen rendbe
  79.           kellene tenni a kormányzati rendszereket , megbízható  cég-,
  80.           ingatlan-, vám- és TB-nyilvántartásra lenne szükség, továbbá
  81.           az elektronikus dokumentumok jogi erejének tisztázására.
  82.               A  magyar  társadalomban  hiányzik  a  jövôkép,  ezt   a
  83.           szerepet   tölthetné    be   az    informatikai   társadalom
  84.           kialakításának  víziója,  a  társadalomtudós  szemével  ez a
  85.           kezdeményezés egyik legfontosabb haszna.
  86.               Optimistán látja a médiák és az informatika  kapcsolatát
  87.           Horvát  János   médiaszakértô,  ugyanis   többek  között   a
  88.           médiatörvény hiánya  miatt hazánkban  elterjedtek a  kábeles
  89.           rendszerek,  ezek  a  hálózatok  bármikor összekapcsolhatók.
  90.           Ekkor nálunk is megvalósíthatóvá válik az a ma még utópiának
  91.           tûnô  megoldás,  amelyet  Washingtonban  és  környékén  most
  92.           vezetnek be: a  telefonkészülékükhöz olyan ""dobozt"  kapnak
  93.           az elôfizetôk, amely tv,  fax és telefon egyben,  s amellyel
  94.           több  száz  film közül  lehet  válogatni, azok  megtekintése
  95.           közben   telefonálni,   sôt   a   rendszer   home    shoping
  96.           szolgáltatást és videojátékokat is kínál.
  97.               Az  informatika  és az  emberi  élet kapcsolatát  elemzô
  98.           elôadásokat  követôen  az  informatika  és  a  vállalkozások
  99.           közötti  összefüggésekre  mutattak rá  a  gazdaság különbözô
  100.           területeirôl  érkezett   elôadók.  Itt   kiderült,  hogy   a
  101.           bankvilágban,  az  egészségügyi  informatika  területén,  az
  102.           iparban, a mezôgazdaságban  és a nemzetközi  cégeknél milyen
  103.           tapasztalatok gyûltek össze és milyen problémák mutatkoztak,
  104.           ezek  mennyiben gátolták  a napi  üzletmenetet. Ki  gondolná
  105.           például, hogy a bankok  veszteségeinek jelentôs része nem  a
  106.           hitelekbôl, hanem az alulinformáltságból származik?!
  107.               Végül az  utolsó blokk  elôadásai az  informatika és  az
  108.           államigazgatás  témaköréhez kapcsolódtak,  majd a  hallgatók
  109.           hozzászólásai egészítették ki az elhangzottakat. Ezekbôl  is
  110.           kiderült,  hogy   leginkább  ötletbörzeként   használható  a
  111.           rendezvény,  az   említett  tanulmány   és  a   konferencián
  112.           elhangzott hozzászólások egyaránt munkaanyagként  szolgálnak
  113.           egy  nemzeti  program és/vagy  sok⌐sok  informatikai projekt
  114.           kidolgozásához.
  115.  
  116.           @KSzekeres Zsuzsa@N
  117.